Tárgy: közjegyzők emberiesség elleni bűncselekmények előkészítésében és végrehajtásában való részvétele  

Tisztelt Dr.Szabó Hedvig nb. dandártábornok!

 

Rövid áttekintés:         

Már a kölcsönszerződések megkötésekor a bankok előre megfontolt szándékkal bebiztosították a későbbiekben számviteli csalással létrehozott követelésüket azzal, hogy a kölcsön feltételeként határozták meg a szerződések okiratba foglalását. A közjegyzői jelenlétet viszont semmilyen, hangsúlyozom semmilyen jogszabály nem írta elő. A kollektívan hallgató közjegyzők a komoly anyagi érdekeltségük folytán „elfelejtették” erről tájékoztatni ügyfeleiket. Hallgatásukkal megtévesztették, azaz becsapták a jóhiszemű ügyfeleket, egyben megvalósítva a jogtalan gazdagodás tényállását is. Súlyos következményei lettek ennek az előre megtervezett hallgatásnak, ami a közjegyzőket hatalmas vagyonosodáshoz, a kölcsönfelvevőket kiszolgáltatottság állapotába juttatta.

A mai magyar jogrendszerben a bank ezt a „kis” hibát kihasználva és a közjegyzői  jelenlétet felhasználva  végzi ki  az ellehetetlenült adósokat ( igazából károsultakat).

Az eljáró közjegyző közreműködése a szerződéskötésben kéretlen szolgáltatás volt, ennek ellenkezőjének állítása az okiratokban hamis állítás. A becsapott „adós” aláírta az okiratot, de csak azért mert feltételül szabták, de a feltétel kötelező voltát egy jogszabály sem írta elő. Ráadásul az előre megfogalmazott blanketta szerződést se megváltoztatni se módosítani nem lehetett. Az „adós” vakon megbízott a közhiteles közjegyző közléseiben. A bankok kihasználták azt a tényt is, hogy a közjegyzők közbizalmat élveznek.

A szerződéskötéskor a közjegyzők nem tudtak megfelelő tájékoztatást adni a „deviza alapú kölcsönről”, hiszen az ilyen fajta kölcsön definiálása is jóval később 2010-ben történt meg. Így történhetett meg, hogy a kölcsönszerződés a számviteli törvénnyel ütközően árfolyamkockázatról illetve annak megértéséről is szól. Ez egy jogi nonszensz, ugyanis kölcsön jogviszonynak nincs árfolyamkockázata!!!

A későbbi közjegyzői végzéseknél, a szerződés felmondásának okiratba foglalásánál már nem lehet megkérdőjelezni a közjegyző munkáját, a rendszerben „jogszerű”, mivel nem kell vizsgálnia, hogy összegszerűségében helyes e a banki követelés. Viszont így a közjegyző jelenlétének kihasználásával építi fel a bank a pontosan egymásra épülő kirakós játék elemeit.  Így teszi látszólag törvényessé a számviteli törvénybe ütköző, bizonylatokkal alá nem támasztott követeléseit.

Ezért  jöhet létre az a jogi anomália, hogy az okiratba foglalt engedményezés, majd az engedményes követeléskezelőnek jogutóddá tevése (újabb okiratba foglaltan) „keletkezteti” a jogot a végrehajtásra. Ekkor a közjegyzőnek már csak arra kell figyelemmel lennie, hogy a záradék kiállításának feltételei biztosítva legyenek, amit már ő maga biztosított eddigi kéretlen szereplésével.

A közjegyző fenti okiratok készítésénél bármikor megtagadhatta volna közreműködését, hiszen jogszabály előírja:

Kjtv. 2. § (2) A közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.

3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

A közjegyzők működésével kapcsolatos további törvénysértések:

1. Közjegyzőségek:
a. A közjegyzőknek függetlennek, pártatlannak, közhitelesnek és nem utasíthatónak kell lennie, csak a hatályos jogszabályok szerint járhatnának el, miközben állami igazságszolgáltatás részeként, jogszolgáltatást végeznek és járásbírósági jogkörrel rendelkeznek:
i. 1991. évi XLI. trv. 1.§ (1)-(2), (4), 2.§ (1)-(2), 3.§ (1)-(2).
b. A közjegyzők vállalkozók és Európában teljesen egyedülállóan, csak nálunk Magyarországon járásbíróságként eljárva is vállalkozók:
i. 1991. évi XLI trv. 31/A.§ (1).
de:
ii. 1991. évi XLI. trv. 7.§ (2) alapján nem lehetne vállalkozó.
c. A közjegyzők ennek ellenére bevétel orientált vállalkozók :
i. 1991. évi XLI. trv. 31/C.§ (2) h).
d. A közjegyzőségek alapvetően cégként működnek, mint járásbíróság:
i. 1991. évi XLI trv. 31/A.§ (3).
e. A közjegyzői irodának, mint cégnek, bármely természetes személy tehát nem közjegyző is lehet tagja:
i. 1991. évi XLI trv. 31/B.§ (1). (Nem lehet tudni, milyen egyéb személyek bújnak meg a közjegyzői vállalkozások mögött.)
f. A közjegyzői cégek tevékenysége ÁFA-mentes, akár több 100 milliós bevétel esetén is:
i. 2007. évi CXXVI. trv. 85.§ (1) és (3).
g. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes I. fokú járásbírósági jogkörrel rendelkezik vállalkozóként:
i. 1991. évi XLI. trv. 5.§ (2).
h. A közjegyző anyagi felelősséggel tartozik a hatáskörében készült okiratokért, ezért eleve nem lehet alkalmas járásbíróságként végrehajtások elrendelésére, hiszen a saját anyagi felelősséggel bíró korábbi okiratainak joghatását és végrehajthatóságát kell elbírálnia. :
i. 1991. évi XLI. trv. 10.§ (1)-(3). és 136.§ (2).

Teljesen abszurd helyzet, hogy Magyarországon I. fokú járásbírósági jogkörrel, bevétel orientált, homályos tulajdoni háttérrel rendelkező cégek ítélkeznek és hoznak közvetlenül végrehajtható végzéseket. Ezek a cégek és egyéni vállalkozók évi több százmillió forintos bevételt termelnek úgy, hogy teljesen ÁFA mentesek.

 

A bankok a közjegyzők közreműködését felhasználva jogi fegyvert alkottak, amikor a kölcsönszerződésnek álcázott iratokat aláíratták a károsultakkal. Az ártatlannak látszó közjegyzők kéretlen jelenléte, valamint a Kúria bankmentő tevékenysége ami teremti és folyamatosan fenntartja a banki tisztességtelen követelések végrehajtásának lehetőségét. A magyar lakosság elleni fegyveres támadásnak minősülő cselekedet illetve az emberiesség elleni bűncselekmény előkészítése az, amikor a vállalkozásban működő közjegyző kiállítja a végrehajtáshoz szükséges záradékot.(A jogi fegyver is fegyver!) Pedig neki sem tart pisztolyt a fejéhez senki sem, amikor a záradék kiállításával megvalósítja bűncselekményét. Nem a Ptk szerint kell megvizsgálni a közjegyzők közreműködését, mert a szelektív látást alkalmazó rendőrség, ügyészségek illetve törvényszékek azt állapítják meg, hogy „ez a cselekmény önmagában nem bűncselekmény”, hanem a Btk szerint:

 Btk 143.§(2) Aki emberiesség elleni bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Btk 143.§ (1) Emberiesség elleni bűncselekmény

(b)a lakosságot vagy annak egy részét olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,

(3) E § alkalmazásában polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadásnak minősül minden olyan magatartás, amely magában foglalja az (1) bekezdésben írt cselekmények polgári lakosság elleni sorozatos elkövetését, egy állam vagy szervezet politikájának végrehajtása vagy elősegítése érdekében.

 

A közjegyzők árulása és csalásban való részvétele  a „kölcsönszerződés” okiratba foglalásával, illetve az emberiesség elleni bűncselekmény megvalósításában való részvétele a záradék kiállításával valósul meg.

Ezt felismerve a közjegyzőnek jogában áll a közreműködését megtagadni, illetve önként kizárni magát a további eljárásokból. Viszont erre az „anyagi érdekeltség miatt erősen korlátozott” közjegyzők nem hajlandóak.  

A most hatályos törvények lehetővé teszik a jogügylethez kapcsolódó közjegyzőnek, hogy az önhibáján kívül ellehetlenült „adós” ellen végrehajtási záradékot állítson ki. Akkor is megteheti, ha kellőképpen nincs alátámasztva a banki követelés összege.

A közjegyzők jogsértéseit már 2015 ben megállapította az Európai Bíróság!

Néhány érdekes kiemelt részlet az Európai bíróság C -32/14 számú ítéletéből: Kérdés, ezekkel miért nem foglakozik senki?

Ami az alapeljárás tárgyát képező egyszerűsített közjegyzői végrehajtást illeti, az Európai Bizottság azt állítja, hogy a közjegyző azon lehetősége, hogy a szerződés végrehajtását megindítsa, anélkül hogy a végrehajtási záradék kiállításának vagy törlésének keretében megvizsgálta volna a különböző feltételek tisztességtelen jellegét, sérti a 93/13 irányelvet, ahogyan azt az előző pontokban hivatkozott ítélkezési gyakorlat és különösen a Banco Español de Crédito ítélet (C‑618/10, EU:C:2012:349), továbbá a – második kérdésében a kérdést előterjesztő bíróság által is említett – Banif Plus Bank ítélet (C‑472/11, EU:C:2013:88) értelmezi.

A Bizottság szerint, mivel a közjegyzői eljárás a bírósági eljáráséhoz azonos joghatásokkal rendelkezik, biztosítani kell, hogy a közjegyző hivatalból is vizsgálhassa a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét, ha valamennyi ehhez szükséges ténybeli és jogi elemmel rendelkezik.

Ezenkívül meg kell állapítani, hogy a 93/13 irányelv nem tartalmaz egyetlen rendelkezést sem azon szereppel kapcsolatban, amelyet a közjegyző a tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatával kapcsolatban elláthatna, vagy el kellene látnia. Így ezen irányelv nem szabályozza azt a kérdést, hogy a bírósági funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó hatáskörök gyakorlásának lehetőségét ki kell‑e terjeszteni a közjegyzőre olyan körülmények között, amelyek között a nemzeti szabályozás azt a hatáskört ruházza rá, hogy a szerződésre vonatkozó közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, majd később, adott esetben törölje azt.

Következésképpen a végrehajtás és az ennek keretében a közjegyzőkre ruházott feladatok nemzeti mechanizmusainak uniós jogi harmonizációja hiányában az ilyen szabályok megállapítása az eljárási autonómia elve alapján az egyes tagállamok belső jogrendjébe tartozik, azzal a feltétellel azonban, hogy e szabályok nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló jellegű belső jogi helyzetekre vonatkozókhoz képest (az egyenértékűség elve), és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jog által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve. )

Akkor még egyszer a legérdekesebb megállapítások az Európai Bíróságtól:

”a közjegyzőkre ruházott feladatok nemzeti mechanizmusainak uniós jogi harmonizációja hiányában „”

/ Az hogy egy közjegyző bírósági jogkört láthat el, kizárólag Magyar hungaricum és nagyon meg kellene már szüntetni. /

„”a közjegyző azon lehetősége, hogy a szerződés végrehajtását megindítsa, anélkül hogy a végrehajtási záradék kiállításának vagy törlésének keretében megvizsgálta volna a különböző feltételek tisztességtelen jellegét, sérti a 93/13 irányelvet, „”

„” ezen irányelv nem szabályozza azt a kérdést, hogy a bírósági funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó hatáskörök gyakorlásának lehetőségét ki kell‑e terjeszteni a közjegyzőre olyan körülmények között, amelyek között a nemzeti szabályozás azt a hatáskört ruházza rá, hogy a szerződésre vonatkozó közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el „”

/ Semmilyen jogszabályalkotás nem volt e kérdésekben, így a közjegyzők tevékenysége mai napig nem felel meg az uniós jogharmonizációs irányelveknek és azóta is sérti a 93/13 irányelvet /

A közjegyzők, mint bevétel orientált vállalkozó jogszolgáltatók – ELSŐFOKÚ JÁRÁSBÍRÓSÁGI JOGKÖRREL FELRUHÁZVA! - Európában teljesen egyedi Magyarországi hungaricumként a saját vállalkozásaikban készített okirataikra rendelhetik el, szintén vállalkozásban működő járásbíróságként a végrehajtásokat. Ez eleve törvénybe ütköző, mert nem várható el a közjegyzőktől az ügyek objektív megítélése, hiszen anyagi felelősséggel tartoznak  az okirataik joghatásáért, így azok végrehajthatóságáért is. A közjegyzők általában más országokban is vállalkozók, ellenben nem rendelhetnek el bíróságként végrehajtásokat saját okirataikra a vállalkozásaik nagybani megrendelőinek kérésére.  

 

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény – továbbiakban: Kjtv - 4. § szerint:

 

„A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el.

 

(A közjegyzőknek mint vállalkozóknak, járásbíróságként eljárva a végrehajtások elrendeléséért járó nem kevés illeték a vállalkozásaik bevételét növeli. Különös figyelemmel arra, hogy a végrehajtani kívánt okirattípust a végrehajtás kérő előzőleg tömegével gyártatta a közjegyzőkkel, finanszírozva ezzel vállalkozásaikat. Így a végrehajtási ügyek tárgyilagos megítélése a közjegyzőktől nem elvárható.  )

 

A fentiekben részletezett indokok figyelembevételével a közjegyzőknek kifejezetten nem áll érdekükben észlelni, hogy a vitatott okiratok végrehajtás elrendelésére alkalmatlanok és nem közokiratok, mert az negatív gazdasági hatással lenne vállalkozásban működő bevétel orientált közjegyzősségeikre, járásbíróságaikra. 

 

Tisztelt Dr. Szabó Hedvig nb. dandártábornok!

A fentiekre figyelemmel kérem az Alkotmányvédelmi hivatalt, hogy állíttassák meg a kilakoltatásokat, a közjegyzőktől vegyék el azt a jogot, hogy bizonylatolatlan, számviteli csalással létrehozott banki követelések hatására végrehajtást kezdeményezhetnek.

Már így is sok a halálos áldozat…

Szeged, 2019-04-04

                         Tisztelettel:

                                                  Almássy Sándor

 

Oldal: Alkotmányvédelmi Hivatalnak
Dimenzióváltás - © 2008 - 2024 - penzvarazslat.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat